Melbourne

Melbourne-ről azt mondják, hogy a legeurópaibb ausztrál város. Ittlétünk óta azt vettem észre, hogy míg az amerikaiaknak és kanadaiknak általában Sydney tetszik jobban, addig az európaiaknak Melbourne jön be inkább. Így szinte biztos voltam abban, hogy tetszeni fog ez a város. És így is lett. Nem igazán tudom megmagyarázni, hogy miért, mivel Melbourne-ben nincsenek olyan híres látnivalók, mint Sydney-ben. Egyszerűen a hangulata sokkal emberibb, és sokkal élhetőbb városnak tűnik, mint Sydney (persze nem mintha Sydney-ben olyan rossz lenne élni).

Melbourne a Yarra folyó partján fekszik, amely egy nem túl széles folyócska, rövid és alacsony hidak ívelik át. Melbourne nem a tengerparton fekszik (még ha a térképen messziről úgy is néz ki), hanem a Port Phillip öböl partján, így a központból kb. másfél órát kell utazni a tengerpartig.

A belváros közel sem olyan zsúfolt, mint Sydney, nincs olyan sok felhőkarcoló. A lenti kép a városközpontban található Flinders utcai vasútállomást ábrázolja (Flinders Street Station), háttérben pedig az Eureka torony, mely a legmagasabb lakóház a déli féltekén.

Jól megfér egymás mellett a múlt és a jelen, mint például templom és a felhőkarcoló. Ez egyébként Perthre is jellemző, tehát a belvárosban simán felépítik a felhőkarcolót anélkül, hogy lebontanák mellette a régebbi, alacsony épületeket.

Nagyon hangulatosak a kis árkádok, amik a párhuzamos utcákat kötik össze. Persze azért dobott a hangulaton, hogy december végén érkeztünk, és még fent volt a karácsonyi díszítés.

Mivel közeledett az Australian Open, a város tele volt az eseményt hirdető plakátokkal, ami nekem, nagy teniszrajongónak különösen tetszett.

A városnak nagyon jó villamoshálózata van, a belvárosban futnak össze a vonalak, így ott percenként mennek a villamosok. Mi South Yarra nevű külvárosban laktunk, és teljesen meg voltunk elégedve a villamosközlekedéssel. Mellesleg nagyon jó a tömegközlekedési társaság mobil-app-je.

Melbourne-ben sokféle népség lakik, van sokféle negyed, pl. kínai, mely végül is csak a lenti képen látható kapu mögött lévő utca, nem volt különösebben kínai hangulata. Van viszont görög negyed is, ami egy utcarészlet görög boltokkal és éttermekkel. Olyan finom baklavát ettem itt, amit eddig csak Görögországban. Mivel szeretjük a görög kaját, beneveztünk egy görög grilltálra is; hát ettől enyhe húsmérgezést kaptam, annyi húst adtak.

Amúgy elég sok magyar étterem is van Melbourne-ben. Mivel szinte mindegyik be volt zárva karácsonyi szünet címszóval, sajnos csak egyet tudtunk kipróbálni, amúgy biztos minden este másik magyar helyen ettünk volna.

Ellátogattunk a Victoria királynőről elnevezett piacra is (Queen Victoria Market). Ekkor baromira irigyeltem a Melbourne-ieket, mivel itt a zöldségeket és gyümölcsöket töredéke áron lehet megkapni, mint amennyit Perthben fizetünk értük.

Ami számomra kicsit meglepő volt, az villamosmegállók kiépítetlensége. Egyszerűen csak az utcára kellett lelépni, aztán megvárni, amíg elmennek a kocsik. A lenti képen ez egy nagyon széles megálló (háttérben a barna épületben szálltunk meg), de volt nem egy olyan megálló, ami fele ilyen széles volt.

A szilvesztert is Melbourne-ben, pár év után először nem kettesben töltöttük (tavaly ugye Dél-Nyugat Ausztráliában túráztunk, előtte években pedig Ausztriában síeltünk), ott voltak ugyanis kanadai barátaink, Anne és Max, valamint Anne szülei is, így ők vendégeltek meg minket egy családi vacsorára. Két tűzijátékot is néztünk, mindkettőt Docklands negyedben (mivel ez volt közel a bérelt lakásukhoz): először este 9-kor van egy kisebb tűzijáték, gondolom a gyerekeknek, hogy utána időben elalhassanak, majd pedig éjfélkor egy nagyobb. A legjobb persze az egészben az, hogy nyár van, így nem fáztunk éjfélkor.

Hát ennyi lenne bevezetőnek, legközelebb pedig arról lesz szó, hogy miket is láttunk ebben a városban.